Történelem és régészeti jelentőség
A szocovcei Szűz Mária születése templom gazdag történelme a 13. század közepéig nyúlik vissza. A templom alapítását egy 1258-ban kelt oklevél szerint Diviaki Budimirnak tulajdonítják, de a szakértők feltételezik, hogy a templom már 1240 előtt is létezhetett. A templom a régió egyik legjelentősebb épülete volt, és E. Mályusz szerint talán ez volt az első keresztény templom Turci-ben.
A templom helyén található hely különösen nagy történelmi jelentőséggel bír. A Š. Janšák szerint Stráža felvidéki erődített település 13 "udvart" alkotott, a templom a temetővel pedig a 11. "udvar" délkeleti szélén található. A régészeti leletek, köztük I. Claudius (41-54), I. Valerianus (253-260) és Gallienus (253-268) római császárok érméi, valamint középkori kerámiák arra utalnak, hogy a település már a római korban is lakott volt, majd a középkorban kiaknázták.
Socovce a Turčianska-medence szívében, az Turiec folyó jobb partján, Martintól mindössze 20 km-re délre található. A templom a Stráža domb északi lejtőjén (543 m tengerszint feletti magasságban) egy fennsíkon található (160 ha), amely egykor a Halsatian és a latin időkből származó nagy erődített település része volt. A régészeti leletek, köztük római kori érmék és középkori kerámiák arra utalnak, hogy a terület különböző történelmi korszakokban lakott volt.
Socovce falut valószínűleg a 11. században alapították, és neve a birtok eredeti tulajdonosának - egy bizonyos Socu - nevéből származik. A középkorban a település fontos pont volt a Ponitry és a Považie régió közötti kereskedelmi útvonalak összekötő szakaszán. Bár a 13. század végén és a 14. század elején Socovce jelentősége csökkent, mivel a főútvonalak az északabbra fekvő Príbovce felé vándoroltak, a falu kulcsszerepet játszott a régió történetében. Az Turci legrégebbi dokumentált piactere is a templom közelében volt.
Épületfejlesztés és építészet
A templom építését Chtepan kőműves végezte, akinek fiai 1258-ban négy kőrisszántást kaptak jutalmul a szocsi földből. A templom több szerkezeti átalakításon is átesett. A déli mellékhajót a 16. század elején építették hozzá, míg a déli mellékhajó a 18. századból származik. A főhajó boltozatát a 18. század végén fejezték be.
A templom építészete lenyűgöző. A kéthajós épületnek poligonális végződésű a presbitérium, amelyet keresztbordás boltozat díszít. A főhajót porosz boltozat uralja, míg a sekrestye boltozatos boltozatú. A homlokzatot tartóoszlopok erősítik, a déli oldalon pedig egy 15. századi freskó töredéke látható, amely a kis Jézust tartó Szent Kristófot ábrázolja.
Belsőépítészeti és művészeti kincsek
A Szűz Mária főoltár a késő barokk művészet ékköve. Az oltárt egy 1500 körül készült késő gótikus Szűz Mária-szobor uralja, amelyet Szent Anna és Szent Joachim szobrai vesznek körül. Az oltárt csavart oszlopok és rokokó részletek díszítik. Az oltár felépítményében Nepomuki Szent János képe, az oldalakon pedig a pásztorok védőszentjének, Szent Hornnak és a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak a szobrai találhatók.
A hajó nyugati oldalába épített, fából készült orgonakórus egyedi jelleget kölcsönöz a belső térnek. A presbitérium megmaradt gótikus ablakai és más művészi részletek a gótika és a barokk korszak fontos műemlékévé teszik ezt a templomot.
Fénykép: Mário Veverka, Ján Farský
Szöveg: finom
Forrás: MiSocovce község honlapja, RNDr. Mgr. M. Samuel, PhDr. H. Žažová, PhD. (A régészeti és levéltári kutatások eredményei)
Hungarian 
Slovak 
English 
German 
Polish 
